Vegán, vegetáriánus és vegyes táplálkozású kisgyerekes anyákat és 0-3 év közötti gyermekeiket vizsgálta Reisinger Orsolya, védőnő, 2002 januárjában Magyarországon. A következőket találta:
Az étkezési forma az esetek több mint 80%-ában az egész családot jellemezte, tehát a vegetáriánus anyák 96%-ban gyermekeiket is vegetárinusnak nevelték, a vegánok 86%-ban, vegyes táplálkozásúak pedig természetesen minden esetben.
Arra a kérdésre, hogy miért választották jelenlegi étrendjüket, a vegán anyák 50%-a jelölte meg az erkölcsi meggyőződést és csak 40%-a az egészséget, ellenben a vegetáriánus anyák 80%-a az egészséget adta meg indoknak. Ennek ellenére az egészséges táplálkozási index a vegánoknál volt a legmagasabb, a vegetáriánusoknál valamivel alacsonyabb és a vegyes táplálkozásúaknál pedig a legalacsonyabb. Reisinger azt állapította meg, hogy minél szigorúbb a táplálkozási forma, annál jobban és tudatosabban figyelnek a családtagok az egészséges táplálkozásra. (Az egészséges táplálkozási index olyan adatokból állt össze mint például az édességfogyasztás, rostban gazdag ételek, vitamin- és ásványi anyag kiegészítés, teljes kiőrlésű gabonatermékek, hidegen sajtolt növényi olajok használata, nyers zöldségek fogyasztása stb.).
Egészségügyi ismeretek tekintetében mind a vegetáriánusok, mind a vegánok tisztában voltak a táplálkozási szokásaik előnyeivel és veszélyeivel. A vegánok többet tudnak az olyan betegségekről, mint például a csontritkulás, amelyet leginkább az idegen nyelvű szakirodalom ír le, ide kapcsolható talán, hogy iskolai végzettségük általában magasabb volt, mint a vegetáriánusoké.
Hiányállapotok irányában történő alkalmankénti vizsgálatokra (pl.: vérvétel) a vegánok járnak a leggyakrabban. Minden megkérdezett vegán anya tisztában volt a hiányállapotok megelőzésének és kezelésének lehetőségeivel. A múltban már diagnosztizált B12 vitamin hiányról számolt be a vegán anyák 10%-a és vashiányról 20%-uk. Jelenleg egyikük sem panaszkodott számolt be hiányállapoti tünetekről. A vegetáriánus anyák 10%-a nem hallott a hiányállapotok lehetőségéről, viszont 26%-uk beszámol olyan tünetről, ami valamilyen hiányállapothoz kötődhet (pl,: hajhullás, fogszuvasodás, fáradékonyság). Emellett 27%-uk számolt be a múltban diagnosztizált vashiányról és 13%-uk ugyanígy kalcium hiányról. Vegyes táplálkozású anyák körében 27%-ban fordult elő vashiány, gyerekeknél 8%-ban. Kalciumhiány megjelent az anyáknál 13%-ban, gyermekeknél nem. Hiánytünetekről a vegyes táplálkozású anyák 25%-a számolt be, tehát a vegetáriánusokkal nagyjából megegyezően.
A vegán kismamák 100%-a alkalmazza a fehérjekomplettálás elvét, a vegán szoptató anyáknak pedig 86%-a. A vegán csecsemők fehérje- és energiaszükségeltét a szójaalapú tápszer és az anyatej fedezi minden esetben. Kisgyermekkorban növényi tejek, olajos magvak, szójakészítmények, hüvelyesek és gabonafélék jelennek meg az etetésben, náluk az anyukák 67%-a alkalmazza a komplettálás elvét. A szülők minden egyes esetben egyszerre több féle módon is igyekeznek kielégíteni a gyermek fehárjeszükségletét.
A csecsemők és kisgyerekek súlypercentilis és hosszpercentilis adataiból az derült ki, hogy a táplálkozási forma nincs hatással azok fejlődésére, tehát sem a vegán, sem a vegetáriánus gyerekek nincsenek hátrányban a vegyes táplálkozásúakhoz képest. Egészségi állapotukat tekintve a vegyes táplálkozású babáknál említettek az anyák allergiás megbetegedéseket és egy esetben tejérzékenységet és asztmát egyszerre. Vegetáriánusoknál egy gyermeknél jelent meg asztma és egynél tüdőfejlődési rendellenesség. A vegán kisbabák közül szintén egy volt asztmás.
A vegán anyák 95%-a elégedett a táplálkozásával, a vegetáriánusok 51%-a , míg a vegyes táplálkozásúaknak csupán 44%-a.
Tanácsok: A kutatás részét képezte, hogy a résztvevőknek le kellett írnia, milyen tanácsot adna egy olyan anyukának, aki szeretne átállni vegetáriánus/vegán étrendre. Az anyák mindkét csoportban fontosnak tartották megemlíteni, a változatos étrendet, az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását, a bőséges zöldség,- és gyümölcsfogyasztást, megfelelő folyadékbevitelt és az olajos magvak fogyasztását. Emellett a vegán anyák kiemelték, hogy fontos a kitartás, a fokozatosság és a környezettel való jó kapcsolat megőrzése!
A kutatás témájáról és eredményeiről 2008-ban megjelent egy ma is kapható könyv, ami szerintem minden vegetáriánus és vegán anyuka és nagymama könyvespolcán ott kell, hogy legyen!
Reisinger Orsolya: Mérlegen a vegetarianizmus – útmutató kismamáknak és kisgyermekes családoknak. Oltalom Kiadó, Budapest 2003.