5 TÉVHIT A VEGÁNOKRÓL


Carol J. Adams cikke a Washington Post on-line magazinban
Bill Clinton a tavalyi évben hús és tejtermékmentes diétát tartott (mondhatjuk, sikeresen, hiszen 24 fontot adott le). Ezáltal kapott egy kis extra figyelme ez a kicsi, de egyre erősödő mozgalom.  Az amerikai lakosságnak már 3.2 százaléka vegetáriánus, sőt, fél százaléka vegán, azaz elutasít  mindennemű állati eredetű terméket konyhájában és ruhatárában.
1.      1. A vegánok nem jutnak kellő mennyiségű fehérjéhez.
„Honnan szerzed be a fehérjét?” Ez a leggyakoribb kérdés, amivel a vegánok találkoznak. Ám a fehérje nem szükségszerűen származik állatokból.  A növényi fehérje könnyedén lehet teljes értékű és megfelelő, valamint rostban gazdag, koleszterinmentes és alacsony zsírtartalmú. Az állati fehérje ezzel szemben nem tartalmaz rostokat, magas a zsír és koleszterin tartalma, ezáltal növeli a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát, valamint összefüggést mutat a csontok csökkent kalcium tartalmával és a gyenge vesefunkciókkal.
Táplálkozási szakemberek egyet értenek abban, hogy egy napi 2000 kalóriát fogyasztó személynek 50 gramm fehérjére van szüksége. Mit kell tehát a vegánoknak (t)enniük? Egy fél csésze csicseriborsó 6 gramm fehérjét tartalmaz, fél csésze tofu 20 grammot, egy vegi burger
Bármely változatosan összeállított vegán étrend fedezi egy ember fehérjeszükségletét. Ez egyformán igaz felnőttekre, kamaszokra és a gyermekgyógyász Benjamin Spock szerint a gyermekekre is.
Brenda Davis és Vesanto Melina táplálékszakértők könyvükben (Becoming a vgean - Vegánná válni) megadják a választ arra a bizonyos gyakran hallott kérdésre. „Az összes növényből, amit eszem”.
A könyvről például itt is olvashatsz: http://www.nutrispeak.com/becomingvegan.htm
2. 2. A vegánok jobban szeretik az állatokat ez embereknél.
A veganizmus egy olyan társadalmi mozgalom, amibe bele tartozik az állatok iránti elkötelezettség, de egy sor embereket érintő ügy is. Hogy csak a legevidensebbeket említsük:
- A növényi alapú ételek választása szorosan összefügg a hús és tej előállítás környezetszennyező hatásaival. Ha csak heti egy nap vegán étrendet tartasz, azzal már jobban csökkented az ökológiai lábnyomodat, mintha egy héten keresztül csak helyi élelmiszert fogyasztasz.
- Ahogy Eric Schlosser a Megetetett társadalom című filmjében rámutatott, a vágóhidak dolgozói több baleseti és egészségügyi kockázatnak vannak kitéve, mint bármely más iparágban lennének.
- A gabonával etetett marhahús fogyasztása segít emelni a kukorica árát, a magas árak pedig hozzájárultak például a 2008-as élelmiszerkrízishez Haitin, Bangladesben és Egyiptomban.  
- Az iparosodott húsgyártás ajtót nyit az asztalunk felé az olyan baktériumoknak, mint például a szalmonella.
- A vegán étrend motivációi közé tartozik a kóros elhízással és szívbetegségekkel kapcsolatos egészségügyi krízishelyzet kezelése is. A közeljövőben az egészségügynek komoly költségvetési problémát jelent majd egy olyan generáció kezelése, ami az olcsó Big Mac menün nőtt fel.
Az állatokkal való törődés tehát egybecseng az emberekkel való törődéssel.

3. 3. A vegánoknak számtalan szabályuk van, mit ehetnek és mit nem.
 Az Egyesült Államokban az emberek esznek tehenet, de többnyire nem fogyasztanak lóhúst. Esznek csirkét, de macskát nem. Az Indiában élő hinduk számára a tehenet tilos megenni, a koreaiak asztalán viszont Lassie a menü. Néhány vallás tiltja a disznóhúst, más támogatja.  Szemben ezen változatos és gyakran ellentmondó szabályokkal, a vegánoknak csupán egy elvhez kell magukat tartaniuk: szándékosan nem fogyasztanak vagy viselnek állati eredetű dolgot, legyen szó húsról, tojásról, tejről, bőrről, gyapjúról, selyemről vagy mézről.
Az üzletláncok polcain ma több a vegán termék, mint valaha. 2011-ben már egyáltalán nem nehéz a veganizmus egyetlen elve szerint élni: olyan keveset ártani másoknak, amennyire csak lehet.
4. 4.  A vegán életmód férfiatlan, mert az „Igazi Férfi” húsevő.
 A mítosz a ’60as években kezdett elterjedni, amikor az antropológus Desmond Morris és Robert Ardrey a civilizáció fejlődését a „vadászó ember” sikerének tulajdonították. Kultúránk üzenete - az olyan reklámkampányoknak köszönhetően, mint például a Burger King „Férfi vagyok” szlogenje - hogy ha például hús helyett tofut eszel, akkor minimum hatalmas autót kell venned, hogy kompenzáld a férfiasságodon esett csorbát.
Mára többszörösen megdöntött nézet, hogy az igazi férfinak húst kell ennie. Carl Lewis, legendás olimpikon: vegán. Mike Tyson, nehézsúlyú ökölvívóbajnok: vegán. Austinban egy egész tűzoltó csapat vált vegánná. Ám ami még lényegesebb, mint a vegán életmódra váltott híresség példái, a húsfogyasztás nem fokozza sem a libidót, sem a nemzőképességet, elhagyása pedig nem csökkenti azokat.   
     
5. 4.  A vegán életmód megvalósítása drága és kényelmetlen.
 Próbáld ki a vegán étrendet egy napra és nézd meg, mi történik.
Ha történetesen a marha, pulyka és sertés húsokra alapult étrendhez vagy szokva, a veganizmus kitágítja a lehetőségeidet. Kezdetnek felfedezed, hogyan készíts tofut,. szejtánt, tempeh-t és más fehérjében gazdag növényi készítményeket sok zöldséggel, gabonával, babfélékkel. Vannak részei a világnak, ahol ezeket ma még nehezebb beszerezni, mint a húsféléket, bár nem feltétlenül drágábbak azoknál. Ha mégis azok, hosszútávon behozzák az árukat az egészségügyi költségek oldalán.
Gyakran azt látom, hogy aki még nem vegán, azt hiszi, nehéz változtatni. De valójában sokkal nehezebb nem változtatni.
Forrás: http://www.washingtonpost.com/opinions/five-myths-about-vegans/2011/03/31/AF1wbw0D_print.html