Az összes háborúnak és népirtásnak 
az emberiség írott történelmében eddig 
körülbelül 619 millió ember esett áldozatul. 

Jelenlegi életformánk mellett 
5 nap alatt ölünk meg ennyi állatot.

Mi a gond a tejjel?


 De azért a tejről és a tejtermékekről csak nem kell lemondani?! - mondják -Hiszen a tehenek oly bőségesen ontják magukból, hogy teljesen ésszerű, hogy fogyasztjuk...
  Fájdalom, ez nincs így. A szarvasmarha, ahogy minden más emlős is, csupán az utód megszületése után termel tejet egy relatíve rövid ideig azzal a céllal, hogy az első hónapokban azzal táplálja a kicsinyét.
   Szöges ellentétben azzal, amit a tejipar akar elhitetni velünk durva reklámkampányaival, a tehén tej NEM létfontosságú élelmiszer az ember számára, ahogyan nem is ajándék a tehenektől. 

   Részben az természetellenes táplálás, részben a szelektív tenyésztés eredményeképpen egy tehén éves tejhozama 1983-ban átlagosan 5000 liter volt, szemben az 1950-ben jegyzett 1500 literrel.  A későbbi adat, tehát az 5000 liter, több mint tízszerese annak a mennyiségnek, amit egy borjú felneveléséhez termelne abban az egy évben.
Azzal, ha csupán békésen legelésznek a mezőn, nem lenne elérhető ilyen mértékű tejhozam.
    Ahhoz, hogy ezt a természetellenesen magas tejhozamot elérjék, a teheneket koncentrált fehérje száraztápon tartják a számukra normális fűfélék helyett, ami komoly anyagcserezavarokhoz vezet. Nem vezethet. Vezet. Ez rendszerint állandó hasmenésben és a gyomor súlyos fájdalommal járó elsavasodásában is megjelenik.

   A tejelő teheneket minden évben művi úton (inszeminációval) termékenyítik meg, illetve a módosabb gazdák embrió transzplantációval. A vemhesség, ahogy az embereknél is, 9 hónapig tart. A teheneket ebből a 9 hónapból 6-7 hónapon keresztül fejik is közben.

   Amikor egy tehén világra hozza a borját, pár órán belül elveszik tőle – ha nem így tennék, meglehetősen kevés tej jutna az embereknek. Természetüknél fogva a tehenek bensőségesen kötődnek az utódjaikhoz és ha lehetőségük van rá, születésük után egy teljes éven át gondozzák, óvják őket. Bevett gyakorlat, hogy a frissen született borjúkat elrángatják anyjuk mellől a tehén hisztérikus bömbölése közepette. Más helyeken éppen a tehenek kitöréseit megelőzendő, szülés után elszállítják az anyaállatot, hogy zavartalanul vehessék ki a borjat az elletőből.  Ahogy az ember anya is, a szarvasmarha is őrjöngő, kétségbeesett és mindenre elszánt, ha nem találja a kicsinyét. Napokig bőgnek, tombolva keresik a borjaikat. Ilyenkor nem ritkán nekimennek a tejüzem dolgozóinak, rúgnak és harapnak. 

   Az elszakítás után a tehenek napokig gyászolják a borjaikat. Az elkeseredett tehénbőgés megszokott hang a tejüzemek környékén élőknek. Miután a borjakat elviszik, a tehenekre naponta kétszer fejőgépeket csatlakoztatnak, hogy serkentsék és fenntartsák a tejtermelésüket. Egy borjú nyilvánvalóan ennél jóval gyakrabban szopna. Ilyen körülmények között az tőgyek begyulladása elkerülhetetlen.
   A tehenek normális körülmények között 20 évet élnek. A tejüzemekben 4 éves korukra kiöregednek és vágóhídra kerülnek.

   Az, hogy erről a közvélemény látványosan nem vesz tudomást, nagyrészt a modern reklámiparnak köszönhető, ugyanakkor annak is, hogy hajlamosak vagyunk a dolgokat olyannak látni, amilyennek szeretnénk őket. Sokkalta kényelmesebb hinni egy boldog farmban, ahol az elégedett állatok másra sem vágynak, mint hogy nekünk adják a tejüket és hasonlók.

(A szöveget Kath Clements "Why vegan?" és Melanie Joy "Why we love dogs and wear cows and eat pigs?" című könyvéből vett fejezetekből ollóztam össze.)



Vegan Karácsonyi Teaparti

Szeretettel várunk bárkit, aki nitott a vegán életmódra és van kedve beszélgetni, függetlenül attól, hogy mit eszik vagy mit nem!
Mikor? - December 2-án vasárnap 16:00-tól.
Hol? - Odeon Underground Kávézó, teázó és dvd köcsönző, Teréz krt. Művész mozi mellett

Itt tudod jelezni, ha jössz: http://www.facebook.com/events/370523139701510/?context=create
vagy emailen: bonianna@gmail.com

Ha jössz, hozz valami fincsi növényi harapnivalót (vagyis: tej,tojás,hús és méz menteset).
Ha nincs ötleted, nézz körül a receptblogon: http://www.receptekallatbaratoknak.blogspot.hu/

Vegán kirándulás és palacsinta parti


Igaz, most csak 9-en voltunk, ellentétben a filmklubos és piknikes minimum 20 fős létszámmal, azért kezdetnek nem volt rossz, jól elfáradtunk és jól bekajáltunk:)
Hasonló programokra szeretettel látunk bárkit, aki nyitott a vegán életmódra.

Lopott gondolatok


„Elfogadhatjuk-e azt az érvelést, hogy mivel az ember okosabb más fajoknál, jogai és érdekei is mások, mint amazoké? Hiszen a felsőbbrendű értelem éppen hogy nagyobb felelősségre kötelezi: ahogy a felnőtt felelősséget vállal a gyerekért, úgy kell az embernek felelősséget vállalnia az állatokért. Nemigen látunk okot rá, hogy a fajok közötti fizikai különbségek más erkölcsi  következményekkel járjanak mint a fajon belüli különbségek. (..) Kegyetlenül bánni a gyengével és behódolni az erősnek – ez a gyávák és a kíméletlen zsarnokok erkölcse.”  R. D. Ryder

„Az élet tiszteletének egyetemes erkölcse a minden teremtmény iránti szánalmat, ezt az oly gyakran szentimentálisnak csúfolt magatartást valóságos kötelezettséggé teszi, amely alól egyetlen gondolkodó ember sem vonhatja ki magát. (..) Az igazán erkölcsös ember szemében minden élet szent, még az is, amely emberi szempontok szerint alacsonyabb rendűnek tűnik.”  A. Schweitzer

„Az állathasználat 99%-a csupán kényelemből, megszokásból vagy élvezetből történik.”G. L. Francione

Novemberi Filmklub

Ismét kellemes hangulatban telt a filmklub, amin kb 20-an voltunk, többségében vegánok, kisebb részben vegetáriánusok, akik nyitottak a változásra. Sok finomsággal örvendeztettük meg egymást és persze egy filmet is megnéztünk, de a lényeg inkább a beszélgetés volt.


FB oldalunk: www.facebook.com/pages/Veg%C3%A1n-Filmklub/472657359441274

Méz


Ha megkérdezik, miért nem eszem mézet, azt szoktam válaszolni, „ugyanazért, amiért a koldus papírpoharából sem veszem ki az aprót, noha néha jól jönne: mert nem nekem gyűjtötte.” Mások ugyanerre a kérdésre azt felelik, a méz nem vegán. Mire jön a kérdés: miért nem? A vegánok válasza pedig egy kérdés: miért ne lenne az? Netán mert nem olyan intelligensek? Nos, James Gould, a Princeton Egyetem ökológiai és evolúciós biológiai szakáról azt írja, hogy a méhek a maguk evolúciós ágának pontosan ugyanúgy a csúcsán vannak, ahogy az ember a magáénak. Az etológusok nagyon érdekes kísérletekkel bizonyították a méhek intellektuális képességeit: egy méh kolónia felét egy tóparti etetőhöz, másik felét pedig egy tó közepén levő etetőhöz szoktatták. Volt tehát hét csoport a kolónián belül, az egyik ide a másik oda járt gyűjtögetni. Amikor a táplálék mennyisége az etetőkben nőtt, a méhek táncukkal jelezték a másik csoportnak, hogy jöjjenek oda enni, ahova ők járnak. A tóparti etetőhöz el is ment a másik csapat, de azokra, akik a tó közepébe invitálták a többieket, nem hallgatott senki. A méhek „hülyeségnek” tartották, hogy virágok nőjenek a tó közepén. Lehet, hogy csak a víz átrepülése zavarta őket? A kutatók erre megismételték a kísérletet úgy, hogy nem a tó közepére, hanem a tónak a szemközti partjára telepítették a második etetőt. Amikor a fele kolónia táncával azt adta elő, hogy „gyertek, gyertek, a tó másik oldalán van egy csomó kaja”, akkor a csapat másik fele lelkesen repülte át a tavat és ment enni az elmesélt helyre. Magyarán nem csupán felfogják, amit a társaik kommunikálnak, hanem döntést is hoznak magukban arról, hogy hallgassanak-e rá, vagy sem. Ez csak egy példa. Jól szervezett társadalomban élnek a saját szabályaik szerint és bámulatos módon kommunikálnak egymással. Nem pont úgy, mint mi, de a maguk módján rendkívül intelligens lények.  
Vagy inkább az lenne az oka, hogy nem éreznek fájdalmat? Nos, ellentétben a növényekkel, a méheknek fejlett idegrendszerük van, mely az egész testüket behálózza, s ez a rendszer tökéletesen alkalmas a fájdalom ingerek továbbítására és feldolgozására. Ellentétben a növényekkel, evolúció során kialakult képességük, hogy el tudnak menekülni a fájdalom elől.
Ahogy Alice Walker megfogalmazta: az állatok saját céljaikért léteznek ezen a földön, nem pedig az emberek céljainak és igényeinek kielégítésére. Ugyanúgy, ahogy a feketék sem a fehérek szolgálatára és a nők sem a férfiak szolgálatára vannak.
Bármit is tesz a méhész, a termelékenység elősegítése érdekében, a profit érdekében, önmaga és családja érdekében teszi. Saját érdekei szerint szaporít és pusztít, s végül: elveszi a mézet.
Oké, de miért baj, ha az ember elveszi a mézet?
A méz a természetben a méhek téli tápláléka. Ahogy a mesebeli a hangya, ők is egész nyáron gyűjtögetnek, hogy legyen mit enni a télen. A méhészek minden ősszel kiveszik a kaptárból az egész nyár alatt összegyűlt mézet (vagy annak nagy részét) és cukorral helyettesítik. Mivel a méz rengeteg fehérjét, zsírt, ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, nehéz elhinni, hogy a cukor tökéletesen pótolja azt.
 Az egyébként 5 évet megélő királynő lecserélik 2 évenként. Az új királynőt külön királynő-ellátótól veszik, ahol sok száz más növendék királynővel együtt nevelték művileg. A királynők szállítása rendkívül megterhelő számukra, kíméletlenségében a hosszú távú vágóállat szállításra hasonlít. A méh kolóniák rutinszerűen kerülnek ketté választásra a méhész érdekeinek megfelelően. A gyengébb kolóniák egyesítésénél pedig a gyengébb királynőt megölik. A méheknek természetes szokásuk, hogy halottaikat eltávolítják a kaptárból, amit telente a méhész művi zárja miatt nem tudnak megtenni, ajánlják is a méhész szakirodalmak, hogy telente egy-két alkalommal nyissuk ki a kaptárt, hogy kikotorjuk a felhalmozódott méhtetemeket.  A kolóniák 10-20%-a elpusztul télen, vagy ha nem, hát elpusztítják, mert termelékenységi szempontból így előnyös. A méhkaptárok mérete és főleg formája igen távol áll attól, ami a méhek számára természetes és jó.

Kísérletek állatok használatával


Meglehet, sokak szemében szélsőséges álláspontnak tűnhet mindennemű állatkísérlet ellenzése. Noha a kísérletek töredéke szól csak új gyógymódokról, vagy egyáltalán egészségügyről, mégis ez az a kérdés, ami a leginkább érdekli az embereket.
És ha a saját gyermeked feküdne gyógyíthatatlan betegséggel? Vagy a saját édesanyád? Egy betegséggel, amire nincs gyógymód. Fájdalmakkal, amiket nem tudunk még csillapítani. Akkor is fontosabbak lennének neked az állatok?
De kérdezhetnénk azt is: mit gondolsz, körülbelül hány csimpánz életen át tartó testi-lelki kínzása és halála nem túl sok ahhoz, hogy a te rokonod élhessen? Mennyi áldozatot ér meg, hogy neked ne kelljen szembe nézned a halállal, a fájdalommal, a gyásszal?
Áldozat. Milyen szép szó, ha magunk hozzuk meg. Éveket áldoztam az életemből, hogy Téged ápoljalak. Feláldoztam a karrieremet, hogy Melletted legyek. Feláldoztam a szabadságomat, hogy Neked segítsek. Önfeláldozó vagyok. Áldozatkész vagyok. Önzetlen vagyok. Mindez nagyon szép. De mennyiben nevezhetjük nemes áldozatnak, amikor mások szenvedését és mások életét áldozzuk fel nemes céljaink oltárán?
Olvastam már valahol, hogy legyünk hálásak az állatvilágnak, mert sok-sok millió állat halt meg azért, hogy nekünk gyógymódunk legyen erre vagy arra a betegségre. Jelentem: tévedés. Nem azért haltak meg, hogy nekünk gyógymódunk legyen. Azért haltak meg, mert nem tudtak védekezni. Akaratuk ellenére voltak épületekbe zárva, szélsőségesen abnormális körülmények között tartva, kínozva és végül likvidálva. Nem akartak ők segíteni senkinek. Élni akartak. Menekülni. Csak nem tudtak.
Amikor az orvosok vagy a pszichológusok emberek bevonásával végeznek kutatást, az első lépés mindig az, hogy tájékoztatják a kutatási alanyokat arról, milyen esetleges kellemetlen következménye lehet a kutatásnak. Például felkavaró lehet, amikor a gyerekkori traumáiról kérdezünk, vagy ez az új tabletta fejfájást okozhat. Minden olyan kutatásnál, ahol felmerül, hogy bármiféle minimális kellemetlenség adódhat, az emberekkel informált beleegyezési nyomtatványt íratnak alá. Ez egy alap dolog. Törvénybe van foglalva. Tanítják mindenkinek az egyetemen. Tehát csak úgy szabad valakit kutatásra felhasználni, ahogy az illető tudja, milyen kockázata van a részvételnek és azt önként vállalja. Ennyi. Az állatok nem mennek önként a laborba. Nem fogják fel, mi fog velük történni. S egyáltalán nem egyeztek bele. Akaratuk ellenére áldozzák fel őket olyan célokért, amikhez semmi közük.
Hogy fontosabb-e a saját gyerekem élete, mint mondjuk 500.000 csimpánz élete? Igen. Nekem egyértelműen fontosabb. De a csimpánzok élete nem az enyém, hogy döntsek felette. Nem az enyém, hogy feláldozzam. 


Mezőgazdaság állatkínzás nélkül


A Tohlhurst Stockfree Farm 16 éve működik Angliában. Iain Tolhurst, a farm vezetője, azzal kezdi beszámolóját, hogy ez nem csupán egy másfajta gazdálkodási mód, hanem egy alapvetően más viszonyulás a természethez. Több teret engednek a vadvilágnak, a faji sokféleségnek. Fontos szerepük van például az ott élő méheknek, akik a méztermelő méheknél jóval korábban kezdik a beporzást, valamint a darazsaknak, akik a káposztaféléket tönkretevő hernyók szaporodását tartják féken.
Nem csupán állatokat nem tartanak, hanem állati trágyát sem használnak. Helyette úgy nevezett zöld trágyával tartják fenn a talaj termőképességét. Ez négy féle növényt jelent, amelyek mind picit másképp működnek, de egyaránt a talaj tápanyagtartalmát növelik. Az eredmény: laza talaj, sok gilisztával, amit nagyon szeretnek a növények.
Ez egyben azt is jelenti, hogy nem függenek másoktól, nem mások földjén megtermelt trágyával táplálják a földjüket.
Több mint 70 féle növényt termesztenek. A lehető leghatékonyabban használják a területet. Ugyanezt a termelési módszert használni lehetne a fejlődő országokban is. Kevesebb földterületet és vizet igényel, nem károsítja a környezetet és hosszú távon fenntartható.
Az emberek szeretnek itt dolgozni, boldogok, hogy a földeken lehetnek. A vevők is elégedettek, hiszen ezek természetesen mind vegyszermentes, tápanyag dús növények.

Gyapjú


A gyapjú olyan, mint a tej vagy a tojás: nem kell hozzá közvetlenül megölni az állatot, ahogy a húshoz. A helyzet viszont az, hogy még a legszolidabb gyapjúfarm mindennapi rutinját is állatkínzásnak minősítenénk, ha látnánk. Vagy másképp fogalmazva, ha az a kutyánkkal vagy a macskánkkal történne. Az állatokat itt is a profitszerzés eszközeinek tekintik.
A kicsinyeket elválasztják az anyjuktól. A birkák szőrét elvileg lehet úgy vágni, hogy az ne fájjon nekik és emiatt a többség abban a hitben ringatja magát, hogy ezzel nincs is semmi gond. Azonban ami a valóságban történik, azt leírni is fáj. Olvasni is fájni fog, De mindez össze sem hasonlítható azzal, amennyire nekik fájhat. A birkanyírókat nem óránként fizetik, hanem birkánként. Tehát jól felfogott anyagi érdekük, hogy minél gyorsabban dolgozzanak. Az ebből fakadó sérülések az egyszerű karcolásoktól egészen a csonkolásokig terjednek. A gyors munkának a birkák tőgye, pénisze, füle mind áldozatul eshet és esik is nap mint nap. Végül akárcsak a tehenek, a juhok is hamar kiöregednek az iparból, ilyenkor természetesen eladják őket egy vágóhídnak. A gyapjúiparáról híres Ausztráliából a kiöregedett birkákat hosszú hajóutakon szállítják a világ különböző távoli pontjaira, ahol levágják és elfogyasztják őket. 

VEGÁN FILMKLUB

Október 14-én folytatódott a tavaly ősszel kezdett vegán filmklub. Megnéztük a "VEGAN TO COOL THE PLANET" című dokumentumfilmet és utána beszélgettünk egy jót.  A film azt foglalja össze, hogyan és miért tud a vegán életmódra való átállás hatékony eszköze lenni az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek. Az egy órás szinkronizált filmben különböző neves külföldi kutatók mondják el a magukét teljesen közérthető és követhető stílusban.


A következő filmklub november 11-én lesz, itt megtalálod amit tudnod kell: http://www.facebook.com/events/289241837848264/

Téli cipők

Ha a kajáink már vegánok és nyáron jól elvagyunk a vászoncipővel és műanyag papuccsal, akkor is okozhat még némi fejtörést a téli lábbeli kérdése. Az állatok bőréből készült bakancs vagy félcipő (minő meglepő) nem vegán.
Mégsem kell egész télen vászoncsukában járnunk, van sok féle alternatíva!
A teljesség igénye nélkül néhány tipp:

  • műbőr cipők széles választéka (olcsó, elérhető)
  • szinte mindig találni nem bőrből készült cipőket a Deichmanban, Humanicban
  • Hervisben és Dechatlonban több félevegán túracipőt lehet kapni (árban: 7-14e)
  • Native cipők: native 1 
  • vega bakancs: special trend webshop
  • férfi túracipő: Férfi túracipő
  • újra divatba jöttek a poénos csizmák: Gumicsizmasho
Na és persze angol nyelvű honlapból rengeteg van már, innen is lehet rendelni:

 Sokan megijednek tőle, ha neten kell cipőt venniük,de még sokkal többen számolnak be arról, hogy tök jól sikerült, azóta is boldogan hordják. Úgyhogy hajrá!!!

Az állatok tisztelete

A 2012-es vega fesztiválon elhangzott előadás diái és kommentárijai egy dokumentumba sűrítve itt megtekinthetőek: itt. (az "itt" szóra kattints, ne az alábbi képre!)


Vegán Piknik

Szuperül sikerült a Vegán Piknik szept. 2-án vasárnap a Margitszigeten! Több mint 30-an voltunk, olyan volt az egész mint egy nagy vegán házibuli a szabadban.
 A Vegán Piknik egy teljesen ingyenes és baráti rendezvény. Mindenki hoz valami vegán finomságot, amit megoszt a többiekkel és beszélgetünk, segítjük egymást tanácsokkal, infókkal. Nem csak vegánokat láttunk szeretettel, hanem mindenkit, akit érdekel a téma, de a piknikre csak állatoktól származó összetevőktől mentes kaját lehetett hozni természetesen.

A képen díszelgő süti receptje az egyik alábbiakban ajánlott receptblogra is felkerült!:)


Film


Making the connections, 2010-ben késztítette a Vegan Society
6 oldalról járja körül a vegán életmód témáját: gasztronómia, erőnlét, egészség, környezetvédelem, mezőgazdaság, állatvédelem. Minden érv szilárd lábakon áll. Nagyon intelligens, szelíd és színvonalas film, érdemes rászánni azt a 30 percet!

Vegán Receptek

Néhány oldal, ahol találsz vegán recepteket:

Egy blog, ahol a vegán piknik résztvevőinek receptjeit gyűjtögetjük:
http://www.receptekallatbaratoknak.blogspot.hu/

A Vegán Forradalom - állatjogi szövegtár oldalán találsz egy nagyon profi receptgyűjteményt:
http://www.recept.veganforradalom.info/

Az Életkert receptjei:
http://eletkert.wordpress.com/category/receptek/
Nagyon sok jó recept van, de vigyázz, sajnos nem mindegyik teljesen vegán! (pl, méz tojás itt-ott előfordul)

Takarítás, mosás, tisztálkodás

Szerencsések vagyunk. Ma már mindenből létezik és kapható vegán, kezdve a tisztítószerektől egészen a kozmetikumokig. Csupán annyit kell tennünk, hogy odafigyelünk rá, hogy azt válasszuk, amit egyrészt nem teszteltek állatokon, másrészt amibe nem tettek állatokból származó anyagokat.
Ami erről garantál, az a "vegan" felirat, ami leggyakrabban így jelenik meg:





De van, hogy csak ráírják. Az alább ajánlott magyar termékeken még nem találtam ilyet eddig, csak ismerem a gyártókat és úgy tudom, ezek vegán termékek.


TIPPEK:

Mosáshoz:
Mosószóda, Mosódió, Fehérítő só (www.zoldbolt.hu, bioboltok)
Öblítő helyett: ecet (bármilyen közértben kapható) és természetes illóolaj (www.zoldbolt.hu, bioboltok).
Mosogatás:
Ahimsa növényi mosogatószer (www.zoldbolt.hu)
Alma Win mosogatószer (bioboltokban)
Felmosás, zsíroldás:
Szódabikarbóna, Mosószóda, Ahimsa mosogatószer (www.zoldbolt.hu)
Wc tisztítás:
Citromsav (www.zoldbolt.hu)

Mosakodás:
Alverde szappanok (minden DM-ben 300huf), Lush szappanok (www.lush.hu), Tulasi szappanok (www.zoldbolt.hu), Tulasi tusfürdők (Ökoszolgalat www.zoldzug.hu)
Hajmosás:
Tulasi samponok, Lush samponok
Dezodor:
Alverde deo (DM-ben), Lush dezodorok (www.lush.hu)
Fogmosás:
Himalaya fogkrém (DM-ben, nem olcsó), Tulasi fogkrémek (www.zoldzug.hu, www.zoldbolt.hu)
Smink:
Alverde termékek (DM-ben)
Borotválkozás:
Lush krém (www.lush.hu), Alverde termékek (DM-ben)


Lush és Tulasi termékek között is sajnos találni mézeset, de bőven van olyan is, ami nem mézes, tessék szépen azt választani!:)

Vega étkezdék Bp-en


1.     ÉDEN Batthyány térnél

2.    LÉBÁR Múzeum körúton, Astoria és Kálvin tér között

4. FALAFEL Oktogonnál vagy Liszt Ferenc térnél

5.    NAPFENYES ÉTTEREM VII. kerület, Rózsa u. - Király u.        

6.    NAPFÉNYES CUKRÁSZDA Árpád híd budai hídfő

7.   NAPOS OLDAL Nyugati és Oktogon között

8.    HUMUSZ BÁR Nyugatinál, Kertész utcában, Bartók Béla úton

9. GOVINDA V. kerület, Belgrád rakpart és II kerület. Árpád fejedelem útja

10. NEM SÜTI  Jászai Mari tér mellett
www.nemsuti.hu


sajnos csak az első 3 tisztán vegán vállalkozás, az összes többiben választhatsz olyan ételt is, amiben van tejtermék, tojás vagy méz, de természetesen ne azokat válaszd!;)




Vegán Piknik

              Nyakunkon a nyár, ilyenkor igazán szuper piknikelni az árnyékban!

 Finomabbnál finomabb vegán sós és édes harapnivalók, 
gyümölcsök, zöldségek és nagyon kellemes társaság.

 
Pár hét múlva újra lesz piknik, aki szeretne jönni, szóljon emailen! (bonianna@gmail.com) 

Nem csak vegánokat várunk, hanem bárkit, aki nyitott, érdeklődik,
és abban egyetért velünk, 
hogy az állatok nem azért vannak, hogy használjuk őket.


Nem elég a nagyobb ketrec

Amikor az emberek tudomást szereznek arról, milyen borzalmas dolgok történnek az állatokkal, a leggyakoribb reakciójuk ez: „nem szabadna kegyetlenkedni velük” vagy „csak úgy szabadna állatokat használni, ha jól bánnak velük”. A használat tehát nem baj, csupán a kegyetlenkedést kellene betiltani. Ezen alapszik számos nagy állatvédelmi szervezet tevékenysége. Azért lobbiznak, kampányolnak például, hogy a tyúkokat nagyobb ketrecekben tartsák, vagy ketrecek helyett nagyobb termekben. Ez az úgynevezett állatjóléti megközelítés.

Ezzel szemben az állatjogi megközelítés azt a kérdést teszi fel: Van-e jogunk egyáltalán arra, hogy fogva tartsuk és megöljük az álatokat? Van-e jogunk egyáltalán használni őket?

Fontos tisztáznunk valamit: Nem azért használunk állatokat például étkezési vagy ruházkodási célokra, mert szükségünk van rá. Azért tesszük, mert ez a megszokott, bevett gyakorlat, és mert kényelmesebb nem változtatni.

Az állatoknak esélyük sincs védekezni. Egyértelmű erőfölényben vagyunk. De az erőfölény nem egyenlő a joggal.

Lehet állatok használata nélkül élni. Étkezni, ruházkodni, kikapcsolódni stb. Egészséges és egyáltalán nem nehezebb vagy drágább, mint a megszokott életvitelünk.
Ezért teljesen felesleges idő-, és energiapazarlás nagyobb ketrecekért küzdeni. Felesleges egy alapvetően hibás rendszert kozmetikázni. El kell mondani az embereknek, hogy az állatok használata minden jogalapot nélkülöz és felesleges. 

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)